Sokszor tapasztalom, hogy akár 3-4 fős irodák még hagyományosan, egyéni fájlokban („szóló PLN fájlokban”) dolgoznak csapatmunka helyett. Pedig már 2 fős csapatban is sokat lendít a munka hatékonyságán / sebességén, ha egyszerre többen tudunk a projektben tevékenykedni. Nézzünk át pár dolgot, amik miatt érdemes belevágni egy csapatmunka szerver beüzemelésébe, esettanulmány formájában.
Az egyetemen a szobatársammal felméréseket végeztünk. A „sima” PLN fájlokba rajzolás, azok megosztása (email, felhőtár, stb), összehangolása kettőnkkel és ellenőrzése nem tűnt túl hatékonynak. Egy építész hallgatónak pedig az idő a legnagyobb versenytársa 🙂 Így hát a saját asztali gépemre telepítettem az akkori BIM Server-t a 16-os Archicad-hez. Egyszerre ugyanabban a tervfájlban dolgozhattunk, ami rengeteg dolgot leegyszerűsített. Ezzel rohamosan felgyorsult a feldolgozásunk, egyre több és egyre nagyobb megbízást kaptunk, mindenki megelégedésére. Ketten négy ember munkáját végeztük el egységnyi idő alatt.
Nézzük át, mi okozta a nagyfokú hatékonyság növekedésünket:
- Amíg egyikőnk a felmérés „szabadkézi” rajzait digitalizálta a fájlban, a másik már a modellt tudta építeni: Azon már nem kellett gondolkoznia, hogy a felmérés során miért úgy rajzolta a rajzoló, ahogy és hogy melyik papírra került az egyik elrontott szoba rajza, „ész nélkül” épülhetett a modell igen gyorsan. Egyszerre tudtunk haladni a munkával.
- Amíg épült a modell, ugyanabban az időben elkezdődhetett a terv ellenőrzése is, illetve az extra tervlapok elkészítése (nem volt mindig sablonfájlunk nekünk sem 🙂 ). Kifejezetten jó volt, hogy csapatmunkában „élőképes” észrevételeket lehet küldeni: A hibás elemeket átküldve a másiknak egy kattintásra oda lehet ugrani a modelltérben és nem kell keresgetni semmit sem.
- Út közben is tudtunk dolgozni. Amíg egyikőnk keletre, a másikunk pedig nyugatra vonatozott 3-4 órát, továbbra is folyt a munka: Egyszerre, ugyanabban a modellben. A csapatmunka technológiájából adódóan nagyon kevés adatforgalmat generál, így az akkori gyenge mobilinternet eléréssel és az akadozó MÁV wifi-vel is zökkenőmentesen üzemelt.
- Ha szükségünk volt a tervben egy új könyvtárra, akkor azt egyszerűen hozzáadta valaki a csapatmunka tervhez és mindenkinek azonnal elérhetővé vált. Ha PLN fájlokban dolgozunk, akkor a másik gépén minden egyes alkalommal újra hozzá kellett volna adni ezt a könyvtárat, ha nincsen meg teljesen ugyan az a fájlrendszer nála is. (Saját adatszerver, VPN, stb nem állt akkor rendelkezésünkre.) PLA fájlokkal is lassítottuk volna a terveket (beágyazott könyvtár!) és az alap könyvtárak is hiányosak lehettek volna.
- Az elkészült tervfájlokat nem kellett fájlmegosztókon tárolni, a megbízónk (aki szintén használt Archicad-et) egyszerűen letölthette a szerverről, amikor neki szüksége volt rá. Újra és újra, ha éppen úgy adódott.
- Ehhez külön betekintői jogosultságot tudtunk adni: A korlátozott jogosultságokkal elérhetetlenné tudtunk tenni egy csomó funkciót az Archicad-ben, így el tudtuk kerülni, hogy a kevésbé jártasak bármit is módosítani tudjanak a tervekben. Mégis megmaradt a szoftverben való navigálás számukra (és a munkaközi ellenőrzés) illetve el tudták készíteni a PLN mentést, ha szükség volt rá, munkaközi állapotban is.
- A projektfájljaink biztonsági mentése és verziókezelése teljesen automatikusan megtörtént a felügyeletünk nélkül. Ennek gyakorisága teljesen testreszabható. Így nem kellett aggódnunk, hogy bármi is elveszik vagy megsérül. Erről a szerver önállóan gondoskodott.
- A BIM Server (illetve a mai BIMcloud Basic) teljesen ingyenes. Mivel csak ketten voltunk, így külön szerver gépet sem kellett vásárolnunk. A saját asztali gépemre telepítettem a szervert, amin mellette dolgoztam és mindig rendelkezésre állt, mikor szükségünk volt rá. Tehát a mini irodánk 0 forintos befektetéssel tudott szintet lépni és több bevételt is termeltünk.
Ezek már önmagukban is nagyon jók, de lássunk még pár dolgot, amik egy építész irodának még további könnyebbséget jelenthet:
- Home office idején extra könnyebbség az adatkommunikáció: Nem kell a nagy PLN fájlokat feltölteni és megosztani, bajlódni a könyvtárakkal amivel csak feleslegesen megy a munkaidő.
- Alacsony létszám esetén (2-3 fő) elegendő az egyik munkagépre felrakni a csapatmunka szoftvert, nem kell új számítógépre költeni. A tapasztalat azt mutatja, hogy kisebb projektek elfutnak még így.
- Külső szakági tervezők, akik szintén Archicad-ben dolgoznak, könnyedén csatlakozhatnak a tervhez (belsőépítész, statikus vagy akár a gépész tervező is). Így nem kell a szakági tervek koordinációjával, ellenőrzésével, összemásolásával stb. bajlódni, egyetlen fájlban tudtok dolgozni valós időben. Ezzel további időt lehet megspórolni.
- Ha racionalizálni lehet a munkaidőt, akkor munkaügyi gondokat is meg lehet vele oldani: Kevesebb idő alatt készül el a feladat, ezért másra is jut idő (kreatív feladatok, új projektek vagy éppen pihenés), illetve akár új munkatárs felvételét is későbbre lehet halasztani, amivel a fejlődő irodának további költséget lehet megspórolni.
Ha eszedbe jutott egy építésziroda, ahol még nem használnak csapatmunka szervert, sokat segítenél vele nekik a fejlődésükben, ha eljuttatnád számukra ezt a cikket. Ha pedig kedvet kaptatok saját csapatmunka szerver beüzemeléséhez, keressetek bátran, szívesen segítek benne.
