pontfelhő feldolgozás

A lézerszkennelt pontfelhők valahogy mindig nagyon foglalkoztattak. Nem mondanám, hogy kifejezetten izgalmas dolgozni velük, inkább talán azért, mert nagyon látványos a végeredménye és ha ügyesen használom, sokat segít és rengeteg időt tudok vele megspórolni.

Néhány tízmilliárd pont feldolgozása után úgy adódott, hogy egy tréninget is készítettem hozzá, kifejezetten építészek számára, melyet rögtön két irodában is be tudom mutatni a hetekben.

Melyek azok az alapok, amiket mindenképpen tudnunk kell a témában:

  • Mik is azok a pontfelhők?
  • Milyen szoftverekkel tudom ezeket megnézni, esetleg szerkeszteni?
  • Milyen számítógép kell hozzá? A meglévő munkaállomásom alkalmas rá?
  • Milyen feldolgozási stratégiákat kell kialakítani Archicad-hez és a feldolgozó szoftverhez? Esetleg egy más típusú gépen hogyan kell ezt csinálni?
  • Milyen az optimális sűrűségű felhő?

Rengeteg kérdés merülhet fel a témában, melyeket nem egyszerű megválaszolni, pláne nem megvalósítani.

Természetesen minden projekt függű, minden számítógép kapacitás függő, minden szoftver függő és minden szakértelem függő. 🙂

Egy kis ízelítő 🙂

ChatGPT

Úgy adódott, hogy az éppen nagy sláger ChatGPT-t hívtam segítségül összerakni a tréninget, mivel úgy hallottam, hogy ez mindent tud. Tehát elég nagy elvárásokkal indultam: Összerakom a tartalmi vázat, felteszek pár jó kérdést a mesterséges intelligenciának és egy óra leforgása alatt elkészül az elméleti törzsanyag. Már csak be kell készítenem pár felhőt az Archicad-be és a CloudCompare-be.

Hát nem így történt.

A mesterséges intelligenciák tudása jelenleg nagyon általános és kellően korlátozott is. ChatGPT tudása például 2021-ben “véget ér” elmondása szerint, de az általános igazságokat is sokszor tévesztette a témában, melyeket csak akkor korrigált (részben helyesen), ha konkrétan rákérdeztem, vagy rávilágítottam a fals információra.

A szoftverek használatáról is volt némi fogalmuk, egész szépen össze tudták szedni a lépéseket, mikor hová kell kattintanom – egy ezer éves verzióban, közben pedig azt állították, hogy a 12.4-es verzió régebbi, mint a 11.2-es. Persze az említett menüpontok nem léteztek a szoftverekben. 🙂

Emellett azért új dolgokra is felhívták a figyelmemet, vagy új kérdéseket vetettek fel a tréning kapcsán, melyeket a kellő alaptudásommal tudtam értelmezni és építeni rá.

A tréning végül nem készült el hamarabb, mintha saját kútfőből csináltam volna, de remekül hozta gyerekkorom chat.hu-s élményeit, kicsit szakmaibb témában 🙂

Összességében máskor is használom majd a mesterséges intelligenciákat, de nem szabad félre tenni a forrás kritikát. Ne hagyd magad félrevezetni a mesterséges intelligenciák által! 🙂

 

Hogyan álljak neki pontfelhőzni?

Ha te is szeretsz kísérletezni, összeírok néhány dolgot kiindulásnak.

Szoftver:

Korábban a Recap-et használtam, elképesztően egyszerű vele dolgozni. Aztán telt-múlt az idő és megszűnt ingyenesnek lenni, így alternatív szoftverként a nyílt forráskódú CloudCompare-t használom. Az Archicad pedig adott. Mindegyik platform független, CloudCompare és Archicad 26 is elkészült Apple Silicon-ra.

Számítógép:

Projekt függő! Ha családiház jellegű projekteken veszel részt, arra a szokásos modern munkaállomásod is jó lehet.

4 magos processzorral, 16 GB RAM-mal, SSD meghajtóval és 4 GB videokártyával azért gondolkodnék. (Gyengébb géppel is nyugodtan próbáld ki, de türelmesen várd meg, ha úgy tűnik lefagyott a program!)

Ha középületek, 200 lakásos társasházak, hotelek, irodaházak, egyetemek, tehát nagyberuházások a te területed, akkor már egy komolyabb gépre lesz szükséged. Azt mondanám, hogy minimum 8 magos processzor közel 5 GHz-es sebességgel, legalább 64 GB RAM, legalább 500 GB-os rendszer SSD, legalább 4 GB-os nVidia videokártya (bár ez utóbbival lesznek fennakadások). Ha más is fut a pontfelhős szoftver mellett, akkor annak a gépigényét is add hozzá!

Tapasztalataim:

Windows-os konfigurációm 2023-ban: Intel 14 magos processzor, 64 GB RAM, GTX 1050 Ti 4 GB videokártya, 250 GB NVMe SSD. Ezzel simán ki lehet takarítani egy 750 millió pontból álló 2 mm sűrűségű felhőt és elkészíteni néhány ritkítottabb verziót 1-2 óra leforgása alatt.

Ami tuti kevés, az a videokártya. Ide már jól jönne egy modernebb kártya, mivel érezhetően gyorsabb a munka, ha a CloudCompare a videokártyát is használhatja. SSD kapacitása elmegy.

Természetesen kipróbáltam a MacBook Pro M1-en is, hogyan működik ez az egész. (16 GB RAM, 1 TB SSD) A 750 millió pontot el kell felejteni. Betölti, de nagyon sokat kell rá várni. Ez után nagyjából képtelen mozgatni a felhőt, tehát csak ritkítással tudjuk kezdeni a projektet. Ezt meg tudja egyébként csinálni: A 2 mm-ről 8 mm-re ritkítást kb 20 perc volt, bő kétszer annyi idő, mint az asztali gép. De aztán a kb 300 millió pontos felhővel már jól elboldogult, lehetett vele dolgozni. Végül a pontfelhő mentés volt kicsit „kávézósabb”.

Szeretek kísérletezni 🙂

Mekkora felhőt tegyek az Archicad-be?

Erről megoszlanak a vélemények. A Graphisoft szerint 2 GB-os pontfelhőkkel simán el tud dolgozni a szoftver. A való életben azt tapasztaltam, hogy inkább 1 GB körül van ez a határ, itt még egész fürgén tudunk a modellben mozogni a modelltérben és építkezhetünk. (Bevallom, Archicad 26-tal még nem teszteltem ezt a határt élő projekten)

Amit mindig meg szoktam csinálni egy ilyen munka kapcsán:

  1. Elkészítek egy viszonylag ritka pontfelhőt, ami egyben tartalmazza az egész épületkomplexumot a szükséges tartalommal. Ezt a modell építéshez nagyon jól lehet használni, mert kellően pontos alaprajzhoz, metszethez, tetőhöz… Haladós a látványos része a munkának.
  2. Emellé készítek sűrűbb (részletesebb) felhőt is, hogy a modell részleteit is ki lehessen dolgozni (üzemeltetési modell esetén például meglegyenek a kapcsolók, konnektorok helyei is, műemlék esetén a díszek). Ezt már szétdarabolom, hogy az Archicad-ben is könnyebben dolgozzunk vele.

 

Nagyon fontos, hogy mielőtt bárminek nekikezdesz, gondold át a megrendelői igények alapján a modellezési stratégiát, ez alapján pedig pontfelhő feldolgozási stratégiát. Ezek nélkül nem lehet mindenki számára sikeresen zárni a projektet.

Ha mindezek megvannak, kezdődhet a modellezés Archicad-ben.

 

Bármi kérdésed merülne fel a témában, keress bátran!

 

Hasznos volt számodra a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!

Rectangle 5314

Nochta Tamás vagyok

Építész irodákat teszek hatékonyabbá

“Én is építész vagyok, csak egy kicsit kockább 🙂 “

2015 óta folyamatosan kutatom a tervezőszoftverekben rejlő lehetőségeket, építészként pedig pontosan tudom mik azok a minden nap előforduló, időpocsékoló feladatok. Jó informatikushoz híven viszont minden ismétlődő, monton feladatot próbálok automatizálni, hogy több tér maradjon a kreativitásnak.

Folyamatosan részt veszek élő projektekben, 7-8 irodával állok napi kapcsolatban és eddig több, mint 20 irodával dolgoztam együtt fejlesztőként, trénerként, BIM menedzserként vagy projektvezetőként.

Új pc konfiguráció:

Iratkozz fel a hírlevélre, hogy nem maradj le az új cikkekről!

LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK
Távoli asztal konfigurálása – biztonságosan

Távoli asztal konfigurálása – biztonságosan

Sokan nem tudják, de a Windows rendszerek beépítve tartalmaznak egy egész jó ingyenes távoli asztalos kapcsolódási lehetőséget. Az alapbeállításaival nem...

by Nochta Tamás10 Min read
Tovább olvasom
Optimális Archicad konfiguráció? – 2021

Optimális Archicad konfiguráció? – 2021

Az elmúlt pár hónapban több különböző erősségű konfigurációval is dolgoztam Archicad-ben. Nagyon tanulságos időszak volt, melyből néhány fontosabb gondolatot mindenképpen...

by Nochta Tamás6 Min read
Tovább olvasom
Módszerek, melyekkel gyorsíthatjuk az Archicad-es munkát

Módszerek, melyekkel gyorsíthatjuk az Archicad-es munkát

Nézzünk át néhány dolgot, amik egy alapvetően tiszta tervben is komoly lassulást okozhatnak a szoftverben: TAB-ok / Fülek Az újabb...

by Nochta Tamás6 Min read
Tovább olvasom