Archicadből kétféle „offline” formátumban menthetünk, ha natív fájlokat szeretnénk elmenteni, tárolni: PLN és PLA. Tegyük tisztába mikor melyiket érdemes menteni és hogyan lehet később tovább használni ezeket.
PLN:
Ez az alap projektfájl formátuma. Ha nem csapatmunkában dolgozol, akkor az esetek nagy részében PLN fájlokat mentesz. Ez tartalmazza az építészeti projekt összes adatát, 3D modellt, tervadatokat és a kapcsolódó beállításokat, kivéve a csatolt könyvtárakat.
Könyvtárak tartalmazzák az objektumokat, melyeket a szerkezetekben, terekben helyezünk el (nyílászárók, helyiségpecsétek, berendezések és egyéb tárgyak, de például a metszetjel is egy könyvtári elem). A könyvtárakban vannak (jó esetben) azok az egyedi elemek is, melyeket a netről töltesz le.
PLA:
Ez egy archiválási formátum, melyet egy aktuális tervfázis hosszú távú megőrzésére, archiválására fejlesztettek ki. Ez a formátum tartalmaz mindent, amit a PLN, továbbá magában foglalja azokat a könyvtári elemeket is, melyek a modellben fel vannak használva. Csak azok a könyvtári elemeket tartalmazza, melyek használatban vannak, amit nem helyeztünk el, azok nem kerülnek bele. Ezen kívül egyéb képek, objektumok is bele kerülnek. Tehát ezzel a formátummal biztosíthatjuk azt, hogy sok-sok év múlva is zökkenőmentesen meg tudjuk nyitni a modellt és egy verzióváltás után tovább tudjuk szerkeszteni azt szükség szerint.
Mikor melyiket »» Könyvtárak célzott használata.
Mikor melyik formátumot érdemes használni? Ezt a kérdést úgy tudod a legjobban megválaszolni, ha érted mit jelent a könyvtári elem, mi a könyvtár és ezeket hogyan használod, tárolod, csatolod a tervhez.
Általánosan elmondható, hogy sokkal jobb, ha a könyvtári elemek külső könyvtárakból vannak csatolva a tervhez. Tehát nem a beágyazott könyvtárban helyezzük el azokat. Legjobb példa erre a „gyári” Archicad könyvtár, vagy a verzióváltási könyvtár vagy éppen a MEP könyvtár. Ezek mind a telepítési könyvtárból kapcsolódnak a tervekhez alapértelmezettként minden új terv nyitásakor.
Ebből az is következik, hogy több terv tudja használni ugyanazt a könyvtárat. (Ez tárhely szempontjából is gazdaságos.) Ha a könyvtárban valami változik, az a többi tervben is meg fog változni.
Egyedül dolgozol
Ha egyedül dolgozol a fájlban (egyéni vállalkozó vagy például), akkor tökéletes a pln fájlok mentése. A külső könyvtárak a tervhez vannak csatolva és mindig ugyanott vannak a gépeden. Így nem lesz fennakadás a terv újranyitásakor, szerkesztésekor. Gazdaságos a tervfájl mérete szempontjából is.
Ha egyedi elemeket tennél a tervbe, érdemes azokat egy külön mappákban gyűjteni (témakörönként, például világítás, kert, konyha stb) és azokat csatolni a tervhez. Tehát ne a beágyazott könyvtárba tedd bele. Így a gyűjteményt több tervben is tudod használni, ha bővül, mindegyik tervben bővülni fog a könyvtárak újratöltése után.
(Ha egy hálózati meghajtón vannak a könyvtárak, előfordulhatnak fennakadások a hálózati kommunikáció akadozása miatt.)
Ha végeztél a tervvel, archiválni a legegyszerűbb PLA formába menteni. Ezzel biztosítod a jövőbeli zökkenőmentes továbbszerkesztését a modellnek. A PLA formátum tovább használatáról lentebb olvashatsz.
Csapatmunkában dolgoztok
Amennyiben csapatmunkában dolgoztok, ott már a szerverre vannak feltöltve a könyvtárak, onnan tölti be az Archicad mindenkinek. Az egyedi elemeket tartalmazó könyvtárakat is érdemes feltölteni a csapatmunka szerverre, nem a beágyazott könyvtárba tölteni.
Ha le szeretnétek menteni egy állapotát a tervnek (munkaközi állapot, amihez esetleg visszanyúlnátok később, de várhatóan nem lesz rá szükség), elegendő lehet a PLN mentés, hiszen a könyvtárak a csapatmunka szerveren (BIMcloud) továbbra is elérhetőek lesznek, addig biztosan, míg fut a projekt. Aztán projekt zárásakor el lehet dönteni, hogy megőrzitek-e a munkaközi pln mentéseket vagy sem. Ha maradnak, akkor a tervhez csatolt könyvtárairól is gondoskodni kell! Bár a tervfázisonkénti mentés elegendő szokott lenni.
Viszont ha komolyabban gondoljátok az adott fázis megőrzését, érdemes egy archív fájl (PLA) mentést csinálni, hiszen azt várjuk tőle, hogy évek múlva meg tudjuk nyitni és szerkeszteni is.
Egy adott tervfázis végén (koncepció, engedély, tender, kiviteli stb) mindenképpen érdemes menteni egy offline (PLN / PLA verziót) a projektből. Hogy itt melyik formátumot választod, a várható későbbi felhasználás módja fogja meghatározni. Az egyszerűség a PLA-t diktálja.
A PLA formátummal nem tudsz mellé lőni, kicsit nagyobb fájlért cserébe évek múlva is tovább szerkeszthető fájlt kapsz, de csak azok az elemek lesznek a tervben, melyeket már beépítettél a modellbe. Például nem lesz benne az összes nyílászáró lehetőség, csak az az 1-2 típus, amit felhasználtál a modellben. Ezt a problémát akkor majd kezelni kell.
PLN formátummal a későbbi újra felhasználásra gondoskodni kell a(z egyedi) könyvtárak meglétéről: Tovább szerkesztéshez meg kell őrizni a tervhez csatolt összes könyvtárat: Archicad könyvtártól kezdve, a kapcsolt IFC fájlok és egyedi tárgyak könyvtárai stb.
Ha nem használtok egyedi könyvtárakat (egyedi könyvtári elemeket) és külső IFC fájlok sincsenek importálva a tervbe, csak a gyári könyvtárakat (Arhicad könyvtár, MEP könyvtár, Verzióváltási könyvtár) használtátok, szinte szükségtelen a pla formátum használata. Az adott Archicad verziók gyári könyvtárait kell csak megőrizni és a PLN fájlok is használhatók, továbbszerkeszthetők lesznek. (Ebben az esetben az összes könyvtári elem rendelkezésre fog állni, nem csak amiket beépítettetek a modellbe.)
Terv megosztása tovább szerkesztésre
Sokszor előfordul, hogy egy tervet menet közben át kell adnunk egy kollégának továbbszerkesztésre futó projekt során (pl felmérés berajzolása után továbbadjuk a terezőknek). Ekkor kardinális kérdés ismerni a PLN és PLA közti különbségeket és a tovább felhasználás módját.
Futó projekt kapcsán
a legtisztább PLN mentést készíteni és a csatolt könyvtárakat mellékelni a fájl mellé.
Így a fogadó fél ugyan nagyobb fájlt kap, de könnyedén létre tudja hozni magának a csapatmunkát, csatolni hozzá a könyvtárakat. Általában sajnos nem ismerik a tervezők a PLA fájlok felépítését és első megnyitásának módját, így PLA formátumban dolgoznak tovább, ezt osztják meg csapatmunkának és a könyvtári elemek ütközései, hiányai, duplikálásai miatt problémák adódhatnak, lassul a tervezési folyamat.
PLA fájl tovább szerkesztése
Ha mégis PLA fájlt küldenek, akkor körültekintőbben kell eljárni! Első megnyitáskor ki kell csomagolni az archív tervben lévő könyvtárakat egy helyi mappába a gépeden. (ezt felajánlja az Archicad) Megnyitás után egyértelműen látszik majd a könyvtárkezelőben, hogy melyek a gyári Archicad könyvtárak és melyek az egyedi elemeket tartalmazók.
A gyári könyvtárakat egyszerűen le tudjuk cserélni a saját gépünkön vagy a csapatmunka szerveren található verziókra és törölhetjük a pla tervből az eredetileg benne levő könyvtárakat.
Az egyedi elemeket tartalmazó könyvtárakat csapatmunka esetén fel kell tölteni a csapatmunka szerverre (BIMcloud) és úgy vissza csatolni a tervbe. Ha nem csapatmunkáról van szó, az egyedi elemeket tartalmazó könyvtárnak is egy megfelelőbb helyet kell találni a gépeden és ez után visszacsatolni.
Ha sikeresen újra csatoltuk a könyvtárakat a PLA tervhez, én el szoktam menteni egy PLN verziót belőle, mint kiinduló fájl és ebben dolgozom tovább vagy osztom meg a csapatmunka szerverre. (Ha bármiért vissza kellene nyúlni az elejére, már az első megnyitással járó vesződségeket nem kell elvégezni.)
Így a limitált tartalmú PLA könyvtárak helyett ismét a teljes tartalommal bíró könyvtárak érhetők el a tervben és nincsenek gubancok az archív és a becsatolt többi könyvtár között. Tiszta a fájl.
Terv archiválása lezárt fázis / projekt után
Az előzőekben tanultak szerint a könyvtárak tárolási módja alapján tudjuk ezt eldönteni.
Egy-egy tervfázis vagy a teljes projekt zárása után általában a PLA verzió megfelelő hosszú távú tárolásra és későbbi tovább szerkesztésre. De ha a projektben felhasznált könyvtárakat is tároljuk a projekt anyagai között, a PLN verzió elégséges.
Az archiválási stratégiát célszerű iroda szinten megfontolni, átbeszélni egy BIM Managerrel és ez alapján végezni minden mentést. Így lehet biztosítani, hogy 10-15 év múlva is szerkeszthető modellt kapjunk az épület átépítésének tervezéséhez.
Jelenleg is fut egy projektünk, mely során Archicad 5-ből kell 26-ra konvertálni a modelleket üzemeltetési célokra. A PLA fájlokkal könnyebb a munka, de a PLN fájlok se vészesek 🙂
Zárásul egy nagyon fontos infó:
A PLA formátum is verziófüggő!
Tehát a 27-ben mentett PLA nem kompatibilis a korábbi verziókkal, a visszamentést meg kell csinálni minden esetben, ha régebbi verzióban akarod megnyitni a tervet. A régebbi PLA verziókat az újabbak gond nélkül megnyitják.
