Egy átlagos építésziroda projektindítása úgy néz ki, hogy megnyitnak egy korábbi tervet, majd jobb esetben kitörlik az előző épületet és elkezdik megrajzolni az újat. Rosszabb esetben mellé kezdik el rajzolni. „Ebben legalább már benne van minden olyan speciális megoldás, amit egyszer már létre kellett hozni.” Ez így igaz, de mellette az összes szemét is, amit Archicad 9 óta sikerült összeszedni, jelentősen csökkentve ezáltal a projektfájl sebességét és stabilitását. Nézzük át dióhéjban, nekem milyen folyamat vált be az évek során.
Legyen egy elég jó sablonfájlod.
Első és legfontosabb, hogy legyen legalább egy üres (azaz korábbi projekttől mentes) induló fájlod, amit mindegyik projekt kezdésénél fel tudsz használni. Ebben legyenek létrehozva az általában használt elemtípusok, legyenek benne jellemző megoldások és az automatizálható, ismétlődő feladatok legyenek benne készen. (nézetek, tervlapok, listák stb.) Rengeteg időt és energiát fog megspórolni! Később ezt a fájlt már lehet „pontosítani”: új megoldások, típusok kerülnek bele, vagy éppen a felmérési tervekhez egy másik, „könnyebb” fájl készül, mint az új építésű tervekhez, stb.
Ha ez megvan, indulhat a munka.
Célok meghatározása „végtermék” szempontjából
A projekt kulcsgondolatait célszerű az elején rögzíteni valamilyen írásos formában. Olyan formátumot válassz, amit a projekt minden résztvevője könnyedén el tud érni. (pl. Google Docs vagy Office Online, esetleg privát felhős megoldások.) Az alábbiakat mindenképpen érdemes átvenni:
- Határozzuk meg pontosan a tervezési folyamat célját. Mit kell létrehoznunk a megbízó számára?
- BIM modell szükséges információtartalma és részletezettsége
- Milyen szakemberek kellenek a projekthez? (BIM menedzser, szakági tervezők)
- Milyen szoftverek kellenek a megvalósításhoz?
- Hogyan biztosítjuk az elvárt minőséget? (irodai sztenderd, terv átnézés stb.)
Gyűjtsd össze a korábbi hibákat, melyek negatívan befolyásolják a tervezés folyamatát, a projektfájlok teljesítményét.
Mielőtt belekezdenél az érdemi munkába, gondold át a korábbi projektek tanulságait, vond le a következtetéseket. Azokat a projekteket mindenképpen vedd elő, amik hasonló témában készültek és hasonló léptékűek. Érdemes valamilyen adatvezérelt döntést hozni: Ebből tudsz csak kellően objektíven dönteni a projekt és a csapatod sikeressége érdekében. Elemezd ki, mire mennyi erőforrás kellett, miért annyi, hol lehet javítani, hol nem. Mik voltak a gyenge pontjai a projektnek? Összszedtem még néhány pontot:
- Projektnek megfelelő teljesítményű hardveres környezet
- Nem megfelelő szoftverek (szoftververziók) használata (mindenki ezt használja?)
- Túl sok komplex elem, túl részletes modellezés
- Létrehozott / Importált GDL elemek, teleszemetelt beágyazott könyvtár
- Kevés automatizált feladat, sok elkerülhető manuális munka, nem sablonizált megoldások („üres” sablonfájl hiánya)
- Túl nagy PLN / csapatmunka fájlok
- Túl sok szilárdtest művelet, tetőlevágás, csoportok, felülethálók
Korábban összeszedtem még néhány munkát gyorsító tippet, érdemes lehet átolvasni.
Szükséges szoftverek meghatározása:
Archicad. Oké. De nem csak a tervrajzokat kell elkészíteni, vannak egyéb más feladatok, amiket nem ezzel célszerű készíteni (mert van rá jobb, vagy mert a csapat mást jobban ismer azon a területen). Hogyan fogtok a szakági tervezőkkel, a megrendelőkkel kommunikálni? Az adott szoftverek melyik verzióját fogjátok használni? Célszerű olyant választani, ami mindenkinek rendelkezésére áll. Heti fél napot azzal tölteni, hogy egy régebbi verzióba konvertálod a projektet, igazi pazarlás. A szoftverek meghatározása egy kulcsfontosságú lépés! Néhány fontos átgondolandó:
- Műszaki rajzok elkészítése (tervrajz), Pl. Archicad, Revit, Rhino stb. Melyik verzió?
- Látványtervek (képek és videók), Pl. Archicad, Twinmotion, Lumion, Octane stb.
- Pontfelhő feldolgozás Pl. Recap, Agisoft Metashape, CloudCompare stb.
- Egyéb dokumentumok (szöveges jellegű anyagok), Pl. Ms. Office, Google Docs, OpenOffice stb.
- Költségvetések, ütemtervek
- Adatkommunikáció módja szakágakkal és fájlformátumok, Pl. valamilyen felhőszolgáltatás, IFC és BCF formátum stb.
- Ütközés- / egyezés vizsgálati szoftver és platform a kommunikációhoz Pl. BIMcollab, Solibri stb.
- Tervorigó, EOV hely és magasság
- Kommunikáció, megbeszélések módja offline illetve online megoldások
Részletezettség meghatározása
Nem egyszer láttam apró, ám teljesen lomha terveket. Csupán csak egy családi ház, vagy néhány száz m2 területű épületek, de képtelenség volt bennük dolgozni. 10 perc, mire megnyílik, minden lépés egy örökkévalóság. Mindegyik közös pontja (a telepakolt beágyazott könyvtáron kívül), hogy túlságosan részletes volt a kidolgozás, minden lépés után modellfrissítés történt és a modellezők nem vették figyelembe a tervező szoftver sajátosságait. Ha egy tízezer fős sportcsarnokot 3 darab IKEA konyhabútor jobban lassít, mint a tízezer darab szék a lelátón, akkor más megoldást kell keresni a Metod konyha helyett. (Van egyáltalán jelentősége ennek? Mi a célja annak a bútornak a tervben? Mivel tudjuk helyettesíteni? Milyen más megoldás van még?)
- Milyen léptékű rajzokra van szükség? (1:100, 1:50, 1:10 stb)
- Milyen műszaki tartalommal kell feltölteni a projektet?
- Modellezési szabályok (szoftver sajátosságok és irodai bevált megoldások)
- 3D vs. 2D: mikor éri meg mégis inkább 2D-ben rajzolni néhány részletet?
- Szerkesztésre és publikálásra optimalizált nézetek használata, készítése
- Külső fájlok (tárgyak) használata, könyvtárak kezelése, attribútumok
- Poligonszám! Archicad-ben az egyik legtöbbször figyelmen kívül hagyott dolog.
Hogyan dolgozik az iroda?
Ha olyan csapattagra bízod a kiviteli tervek készítését, akinek nincs kedve a kiviteli szinthez, sosem lesz készen a projekt. Vagy éppen tart a szakági tervezőkkel való kommunikációtól. Ismerd meg a csapattagok egyéni motivációit és céljait, ki miben jó, mivel szeret(ne) foglalkozni, mit szeretne elérni? Hidd el, van olyan építész, aki szereti a háttér munkákat végezni vagy éppen a konszignációt. Komoly tudás kell ma már ezekhez is, kicsit más területeiről a szakmánknak. Az optimális csapat összeállítása nem egyszerű.
- Ki miben jó, mik az erősségei?
- Szociális kapcsolatok: Kinek a szavára ad jobban a társaság? (Hierarchia)
- Egyéni motiváltságok és érdeklődési körök
- A csapat által felhalmozott tudás és tapasztalat kihasználása
- Meglévő egyéb eszközök használata
Mint láthatod, a projekt kezdése nem egyszerű, ám már ekkor eldőlhet annak sikeressége illetve határidős teljesítése. Remélem sikerült néhány hasznos dolgot összeszedni ebben a cikkben, ami segítségedre lehet. Van kedved beszélni erről? Keress bátran!
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
